Közlemények

Törvénymódosítás

Az elmúlt hetekben a régész-szakma egy részében heves reakciókat váltott ki az örökségvédelmi törvény módosítása, mely a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megszűnését vonja maga után. Nem csillapította ezt sem a Magyar Régész Szövetség, sem az MMISZ kiadott nyilatkozata. Olyannyira nem, hogy a felfokozott indulatok okán többen félreértették az elnökség nyilatkozatát is, mondván, hogy az nem a szakma egészének érdekeiért áll ki, hanem csupán a volt ÁMRK-sokért, a többieket mintegy kirekesztve, árulónak bélyegezve. Sajnáljuk, hogy az "önhibájukon kívül" kifejezést többen így értették, pedig az csupán annyit jelentett, hogy a szóban forgó kollégák nem saját döntésük alapján, korábbi munkahelyüket odahagyva csöppentek az új intézménybe. A megelőző mondatban - ha valaki figyelmesen olvasta - egyértelműen álltunk ki valamennyi régész sorsának megnyugtató rendezéséért, életpályájuk kedvezőre fordulásáért. Ide értve azokat a korábban is, és a KÖSz-ben is szerződéssel, „projekt-szemléletben” alkalmazott régészeket is, akiknek szakmai életpályája nézetünk szerint a leginkább bizonytalan. A szándékos, vagy az indulatok szülte belemagyarázásokat az elnökség a valóban hirtelen jött, és következményeiben még nem teljesen ismert intézkedések okozta izgalomnak tulajdonítja. Éppen ezért - az aláírók kérésével ellentétben - az elnökség úgy határozott, hogy az erre vonatkozó nyilatkozatnak csak a Fórum rovatban ad helyt. Ott elolvasva, mindenki eldöntheti, hogy ki mennyire megfontoltan nyilatkozott.

A KÖSz megszűnésével kapcsolatos hiteles információkat minden esetben honlapunkon is meg fogjuk osztani a szakmai nyilvánossággal.

Módosítás: (2010. július 16. péntek, 06:55)

 

Az MMISZ közleménye

A Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége közleménye

 A hozzánk érkezett megkeresések, információk alapján a magyar régésztársadalom döntő többsége, beleértve a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket (néhány elfogadható kiegészítést téve) üdvözli a LXIV. törvény módosítását. Az ezzel ellentétesen nyilatkozó MTA Régészeti Bizottsága állásfoglalásával szemben tagjainak egy része különvéleményt fogalmazott meg.

A megyei múzeumi szervezetek megkezdték a felkészülést a küszöbön álló feladatok ellátására, és annak életbe lépése után készen állnak az ebből adódó munkák átvételére.

A terjengő rémhírekkel és híresztelésekkel szemben kijelentjük, hogy a feltárási jogok visszatértével a KÖSZ-nél dolgozó, terepmunkát végző szerződéses állománynak mindazon tagjai számára nyitva állnak a múzeumok kapui, akik eddig is tisztességes munkát végeztek.

 Székesfehérvár, 2010. június 18.


MMISZ elnöksége nevében

Dr. Vándor László

elnök

letöltés

Módosítás: (2010. június 21. hétfő, 07:12)

 

Törvénymódosítás

A magyar országgyűlés a napokban tárgyalja a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítását. Bár a javaslat nem tűnik jelentősnek (lenne még mit csiszolni rajta), mégis nagy vihart kavart. Nem kevesebbről van ugyanis szó, mint arról, hogy a korábbiakhoz képest korlátozza a régészeti feltárásra jogosult intézmények körét. Azzal a bevallott céllal, hogy a 2007-ben létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) feltárási jogosultságát megszüntesse, és a megyei múzeumokat 2007 előtt gyakorolt jogaiba visszahelyezze.  Ezzel pedig a Szakszolgálat legfontosabb létalapját veszíti el, és kérdésessé válik további fennmaradása is.

A Magyar Régész Szövetség álláspontja a tervezett változtatással kapcsolatban a következő:

A Magyar Régész Szövetség elnöksége az elmúlt három évben több alkalommal is kifogásolta a KÖSZ létrejöttének körülményeit és működését.

Azon az állásponton voltunk ugyanis, hogy a régészet és múzeum, a régész és a múzeum elválaszthatatlan egymástól, a megfelelő szakmai színvonalat és a régészeti munka teljes folyamatát a múzeumok tudják biztosítani. Ezért tehát nagy várakozással tekintünk a benyújtott törvényjavaslat következményei elé, remélve, hogy a következő hetek intézkedései nyomán a folyamatban lévő régészeti feltárások sikeresen befejeződhetnek, és a régészeti örökség semmilyen kárt sem fog szenvedni. Kérjük továbbá az illetékesektől, hogy a KÖSZ-ben dolgozó kollégáink — akik közül sokan Szövetségünk tagjai — sorsa megnyugtatóan rendeződjék, hogy további életpályájuk végre kedvező irányt vehessen. Különösen azokra a kollégákra gondolunk, akik három évvel ezelőtt a KÖSZ elődszervezetéből, az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központból, önhibájukon kívül kerültek a most kérdésessé váló intézménybe, és egy speciális szaktudás, az épületkutatás elismert szakemberei. Nemcsak személyes sorsuk, hanem ez a szakmai feladat is intézményi hátteret és megoldást kíván.

Bízunk benne, hogy a további intézkedések nyomán a hazai régészettel kapcsolatos viták, ellentmondások és megosztottságok végre megszűnnek, és a régészek azzal foglalkozhatnak, amiről hivatásuk szól, továbbá a régészeti munka teljes folyamata egységes és átlátható mechanizmusok szerint lesz képes működni.

Módosítás: (2010. június 16. szerda, 10:46)

 

Konferencia a régészeti örökségvédelemről és a múzeumok szerepvállalásáról

1. Záródokumentum

2. Sajtóközlemény

Záródokumentum 


A régészeti örökség védelméről és a múzeumok szerepvállalásáról, 2010. március 1-én megrendezett konferencia szervezői az alábbi záródokumentumot teszik közzé.

Általános megállapítások

A régészeti örökség az egységes nemzeti örökség értékes, nem megújuló része, mely egységes törődést, egységes kezelést igényel
A régészeti örökségvédelem eredendő – 200 éve létező – nélkülözhetetlen és állandó tényezői a múzeumok.

A jelenlegi helyzet jellemzői

1997 – 2007 között, a beruházásokhoz kapcsolódó feltárások lehetőségeivel a múzeumok élni tudtak:
  • régészeti gyűjteményeinek helyzete a korábbihoz képest jelentősen javult,
  • szakembereinek száma, technikai szintje emelkedett,
  • feltárásainak társadalmi hasznosulása erősödött (kiállítások, tudományos műhelyek),
  • jelentős önkormányzati raktárfejlesztések, régészeti bázisok, logisztikai központok jöttek létre az ország különböző pontjain (megtöltött raktártér min. 50.000 m³). 

Elmaradt intézkedések:

  • központi rendelkezés a régészeti leletanyag raktárhelyzetének megoldására (2003: a múzeumigazgatók 17 ezer m² raktárigényt prognosztizáltak),
  • az egységes dokumentációs, nyilvántartási és informatikai rendszer bevezetése, amely minden gyűjtemény számára elérhető és korszerű lett volna.


Hibás intézkedések:

  • A KÖSZ megjelenésével a korábban egységes jogszabályok mentén és területi alapon működő régészeti örökségvédelem – pénzügyi alapon – jogilag és területileg is kettévált.
  • Az önszerveződésből és csekély központi támogatásból erőt merítő területileg illetékes múzeumokkal szemben a KÖSZ jelentős központi támogatással érvényesül.
  • Az utóbbi években a régészeti örökségvédelmet érintő jogszabályok a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyásával születtek, esetenként törvényességük is vitatható

Módosítás: (2010. április 13. kedd, 15:13)

Bővebben...

 

Tájékoztató a CHARISMA projektről

Dr. Simon Aliz, az ATOMKI tudományos főmunkatársa január 21-én az MTA Régészeti Intézetében tájékoztatót tartott a CHARISMA projektről.

Az alábbiakban a projekt részleteiről tájékozódhatnak:

Módosítás: (2010. február 14. vasárnap, 19:09)

Bővebben...

 
További cikkeink...